Feltéve persze, ha a műholdon ül egy bácsi, térdén egy laptoppal, és kikeresi az adatbázisból kutyánk számát! Hogy is van ez? Hát semmi esetre sem úgy, hogy a kutya egy messziről követhető, navigálható objektummá válik. Nem fogjuk meghatározni a helyét a telefontornyok cellainformációi alapján sem. Akkor mégis mire való az egész? Ismerkedjünk kicsit az informatika alapjaival! A microchip egy számot hordoz, semmi mást. Igaz, olyan hosszú szám, hogy variációs lehetőségei kifogyhatatlanok. A szám erre való készülékkel olvasható le, egészen közelről, három centiméteren belül. Ugye, ez azért kisebbnek tűnik a kutya-műhold távolságnál? Az elektronikus adathordozót speciális burkolat veszi körül, részben védelmi célból, részben azért, hogy ne vándoroljon el a bőr alatt. Ez a szám csak egy kutyáé, mindörökké. Ám a sokjegyű szám önmagában nem információ. Akkor válik azzá, ha hozzárendelünk egy másik adathalmazt. Ezek kutyánk adatai: neve, ivara, fajtája, színe, születési ideje, esetleg jellegzetes jegyei, melyek állandó adatok. Változó – változtatható - adatai a tulajdonos s annak adatai: név, lakcím, telefonszám. Ugyanígy változhat az oltási biléta száma, az utolsó veszettség elleni oltás ideje. Változhat még az állatútlevél száma is, ha netán elveszítenénk és újat kapnánk.Gyakorlatilag a kutya becsipezésével tehát őt és egy számot fizikálisan örökre összekötjük: ugyanakkor ehhez a számhoz minden adatát rögzítjük egy nagy adatbankban. Innentől nevezhetjük a becsipezést állatazonosításnak. Jogszerűen microchipet csak állatorvos ültethet be! Az állatorvos a chipet, mint egy injekciót juttatja be a nemzetközileg megállapodott helyre: a nyak bőre alá a baloldalon. És akkor Morzsi be van csipezve? Hát még nem. Először is el kell végezni a chip próbaleolvasását: a leolvasón megjelenő szám egyezik-e a csomagolás vonalkódja alatti számmal. Ezután az állatorvos a matricákat felragasztja a törzskönyvre, az oltási könyvre, az állatútlevélre. Átadja a tulajdonosnak a tartalék matricákat, melyek felkerülhetnek a későbbi teljesítményfüzetre vagy exportpedigrére. A matricákat pecséttel, aláírással kell ellátni. Még ekkor sincs vége! Jön a legfontosabb: a doktor számítógépén belép az adatbázisba és a chip számához kitölti az állat adatait. A törzskönyv lekérése során (alombejelentés) a tenyésztő kérhet microchipet, ami nem kerül plusz pénzébe. A beültetéskor azonban az állatorvosnál a munkadíjat és postaköltséget meg kell térítenie. Az alombejelentőn meg kell jelölnie állatorvosát, aki bárki lehet, ha a MEOE regisztrálta, azaz szerepel a csipező állatorvosok listáján. Ilyen esetben az állat adatainak felvitele az adatbázisba ingyenes, azok megjelennek a www.petvetdata.hu internetes adatbázisban. Amennyiben kutyánknak nincs törzskönyve vagy később döntjük el, hogy legyen chipje, erre is van lehetőség. Az állatorvos így is beülteti a microchipet és regisztrálja azt az adatbázisban, némiképp magasabb költségekkel, hiszen itt már a tulajdonos vállalja a regisztráció költségét, a chip pedig szabad árakon mozog. Mire jó ez az egész? Először is: kiállításon, tenyészszemlén – vagy például egy csípőízületi vizsgálatnál - egyértelműen azonosítható az állat. Másodszor: határátlépésnél a nemzetközi állatútlevelet kérik, mely megköveteli az állatazonosítást. Harmadszor: ha kutyánk elveszne, akkor az állatmenhelyek, gyepmesteri telepek, állatorvosok - miután rutinszerűen keresik a chipet - pillanatok alatt azonosítják az állatot, és az adatbázis alapján elérik a tulajdonost!