Senkinek nem kell bemutatni egy kutya mozgékonyságát. Aktivitás, szaladgálás jellemzi a legtöbb ebet, hiszen nekik lételemük a mozgás. Emiatt gyakran kerülhetnek veszélyes, különböző sérülésekkel járó helyzetekbe. Szerencsére az esetek nagy többsége nem végződik komoly bajjal, csupán ficammal, rándulással, apró sebbel vagy zúzódással, de a kezdeti ijedség nem csak a kutyára, hanem a gazdira is hat. Hányszor kaptunk a fejünkhöz, hogy már megint mi történt kedvencünkkel. Bicegve érkezik haza a szomszédból, vagy csak az udvaron, játék közben sértette fel a lábát, vagy egy óvatlan mozdulat és sétáltatás közben is megsérülhet. Nem árt tudunk, hogy ilyen esetekben mi magunk is elsősegélyben részesíthetjük, akár hosszabb távon is kezelhetjük az állatot, de szerencsésebb, ha inkább szakemberhez fordulunk. - Akihez közelebb áll a kutyája, az nem meri azt kockáztatni, hogy valami nagyobb baja legyen a kutyának, így hamar orvoshoz fordulnak. Bármilyen izom, vagy végtagi sérülés van, az fájdalommal jár, és senki nem szereti szenvedni látni a kedvencét – mondja dr. Boda Attila, állatorvos. De mit tehetünk addig, amíg nem jön az orvosi segítség? A legfontosabb, hogy maradjunk nyugodtak, ne essünk pánikba. A valóban sürgős esetekkel a legtöbbször az a gond, hogy éppen akkor nincs elérhető közelben az állatorvos. Ilyenkor elsősegélyt kell nyújtani az állatnak. Sokszor a beteg kutya sorsa az időben és szakszerűen alkalmazott gyors beavatkozástól függ. A legnagyobb tévhit, hogy a sebet vízzel vagy más folyadékkal mossuk le, pedig ezt nem szabad! Fertőtlenítésre alkalmas szerrel kell a seb környékén kezelni majd, ha lehetséges, kötözzük be azt steril gézzel, mullpólyával, esetleg tiszta, fehér vászonnal. Friss sérülésre ne tegyünk semmilyen sebhintőport vagy kenőcsöt. – A kenőcsök, krémek egyébként sem ajánlottak a kutyáknál, mert azon kívül, hogy beleragad a szőrébe, még le is nyalja, a szervezetbe kerülve komolyabb károkat okozhat, mint amit a gyógyulásra szántunk – teszi hozzá az állatorvos. Fontos a kutyát melegen tartani. A sürgősségi állapotokat gyakran követi az általános shock (vagy más néven sokk, ami nem más, mint súlyosabb következményekkel járó, tartós környéki keringési elégtelenség). A biztonságos környezet, egy takaróként funkcionáló kabát, az megnyugtatja az állatot. Emelés, mozgatás előtt tanácsos bekötni a kutya száját, de sose használjunk fémből készült szájkosarat, mert azzal újabb sebeket szerezhet. A fájdalom máshogy hat a kutya természetére, így olyankor még az az eb is haraphat, amelyik máskor nem szokott. - Amíg a gyógyulás ugyanannyi időt vesz igénybe egy német juhásznál, mint egy uszkárnál, addig a fájdalom megélése eltérhet a két fajtánál. Egy kis testű kutyának lehetnek nagyobb fájdalmai, ami egyéb klinikai tünetekkel is járhat, ezt egy jó gazdi sem láthatja előre – teszi hozzá az orvos. Az sem árt, ha tisztában vagyunk a mesterséges lélegeztetés szabályaival, hogy szükség esetén akár friss levegőt tudjunk juttatni a kutya tüdejébe, s eltávolítani onnan az elhasznált levegőt. A mesterséges lélegeztetést minden alkalommal meg kell kísérelni, ha az állat nem lélegzik. Az azonnali állatorvosi beavatkozást igénylő vészhelyzet a hirtelen bénulás, a csillapíthatatlan vérzés, az eszméletvesztés, a légzési nehézségek, a különböző törések, a mérgezés gyanúja, és harapások okozta súlyos sebek. Ezen belül talán a kutyák egymás közötti verekedései, és a gázolások okozzák a legtöbb gondot, melyből a legkülönbözőbb rándulások, törések, ficamok fordulnak elő. Ha a kutyát autó üti el, gazdájának első reakciója rendszerint az, hogy kirohan az úttestre, mert segíteni akar kedvencén. Ilyenkor még az is előfordulhat, hogy őt is elüti egy autó, tehát nem árt körültekintőnek lenni. Az elgázolt kutya kimentése különben sem könnyű dolog. A sérült állat még súlyosabban károsodhat, sőt akár el is pusztulhat, ha ügyetlenül mozdítják meg és viszik le az úttestről. A gázolásos sérülések között a végtag- és a medencecsonttörés a leggyakoribb, míg a ritkábban bordatörés is előfordult. Amennyiben a kutya valamelyik végtagja eltörött, de egyébként elég jól érzi magát, nincs feltétlenül szükség azonnali orvosi beavatkozásra, de ne feledjük, hogy súlyosabb belső sérülések csak néhány óra, esetleg néhány nap múlva jelentkeznek, méghozzá néha szemmel látható tünet nélkül. Ezért nagyobb baj elkerülése érdekében keressük fel az állatorvost. Amennyiben külső vérzést tapasztalunk, mi magunk is elláthatjuk a sebet, ezért jó, ha egy „túlélő batyu” mindig nálunk van. - Semmi extrát nem kell tartalmaznia ennek a túlélő csomagnak, csak ami megegyezik az alap segélycsomagokkal – mondja dr. Boda Attila. – Legyen benne fertőtlenítőszer (Betadin), kötszer, hogy a sebet azonnal be tudjuk kötni, hogy ne vérezzen. Esetleg fájdalomcsillapító tabletta is lehet, de már minden gyógyszeres kezelésre azt javasolják, hogy szerencsésebb, ha szakember állítja be a dózist, vagy a kezelési időtartamot, mégis a kezdeti fázisban ez megengedett. A kutya sebeit a lehetőség szerint úgy kell kezelni, hogy ne fertőződjenek. A friss sérülések közül elsősorban a kisebb karmolt, vágott sebeket érdemes és lehet otthon ellátni, de ezeket is csak akkor, ha a sérülést nem szennyezett vagy földdel érintkezett eszköz okozta. A különböző vágott sebekért általában valamilyen éles eszköz (üvegszilánk vagy cserép) a felelős. Ezek nem túl veszedelmesek, mert ritkán hatolnak mélyre, és nem is nagyon véreznek. Ellátásuk egyszerű nyomókötésből áll. Ha nincs módunkban szorítókötést készíteni, a sebre gyakorolt határozott, több percig tartó közvetlen nyomással - szükség esetén akár kézzel is - megállíthatjuk a vérzést. Amennyiben a seb bekötése elállítja a vérzést, és egyéb bajt nem tapasztalunk, nyugodtan várhatunk akár másnapig is, amíg a sebet az állatorvos megvizsgálja és kezelésbe veszi. Fontos azonban, hogy soha ne használjunk elasztikus szalagot vagy más érszorítót a végtagokon. A szúrt sebek sokkal veszedelmesebbek, mint a vágottak, hiszen a test mélyében levő ereket és szerveket sérthetik, és így nagyobb a fertőződés lehetősége. A sebbe jutott szenny, piszok, gyulladást okozhat, ezért már igen kicsiny szúrt - például faszilánk, tű, üveg, tüske okozta - sebek is olyan súlyos gyulladásos folyamatot indíthatnak meg, hogy elhanyagolt esetben egész életére nyomorékká tehetik a kutyát. Ha mégsem elégszünk meg a saját „tudományunkkal”, és úgy ítéljük meg nem elég az otthoni kezelés, akkor tanácsos a kutyát bevinni az állatorvosi rendelőbe, nem pedig az állatorvos látogatására várni. Biztosabb, hiszen a rendelőben megvan mindaz a speciális felszerelés, amit a családi fészekben nem tudunk biztosítani. Nagy ereje van a szeretetnek, de ettől csak kevés kutya gyógyul meg, és az is a betegség mértékétől függ. A mesterséges lélegeztetés lépései A mesterséges lélegeztetés szabályai nem sokban térnek el az ember és állat esetében. Nyissuk ki a kutya száját. Törülközővel vagy zsebkendővel húzzuk ki a nyelvét, és amennyire csak lehet, nézzünk bele a torkába, nem látunk-e valamilyen légzést akadályozó anyagot vagy tárgyat. A legegyszerűbb, ha erről ujjunk tapintásával is meggyőződünk. Ezután tisztítsuk meg a kutya torkát a nyáltól, illetve az esetleges vértől, víztől, földtől. Csukjuk össze a pofáját, és mellső végtagjait szorítsuk a mellkasához, majd húzzuk széjjel. A ki- és belégzési ciklust percenként hatszor ismételjük mindaddig, amíg csak szükséges. Ennél is fontosabb, hogy amennyiben az eszméletlen és nem lélegző állat szívhangját nem halljuk, és nem tapintható a pulzus sem, szívmasszázzsal próbálkozzunk. Tegyük kezünket a szíve tájékára és hirtelen erősen nyomjuk meg a mellkast, de ne durván. Szüntessük meg a nyomást, majd ismét nyomjuk össze az állat oldalát a szívtájékon. Ezt a műveletet percenként körülbelül 100-120-szor ismételjük meg, és ha megéreztük a kutya pulzusát, akkor sikerrel jártunk.