Mindegy, csak pöttyös legyen, hasonlóan a 101 kiskutyához, az sem baj, ha fekete alapon fehér? Vagy Collie féleség, mert szimpatikus Lessie, aki mindig hazatér? Legyen raszta szőrű, mint Bogáncs, akkor biztosan barátságos is? Társra vágyó kopóknak meg olyasfajta „másik eb”? Gyerekeknek pedig a reklámfilmek Golden kutyája, de nem baj, ha csak hasonló, a lényeg, hogy „végre nekünk is legyen”.??? Nos ez a magyar valóság… Manapság azoknál a kutyáknál, akiknél az utódnemzés a kutyatulajdonos szándéka szerint zajlik, 80 százalékban nem tudatosan és/vagy szakértelem nélkül történik a párválasztás. Tehát a születendő kölyköknek csupán 20 százaléka a megfontolt, átgondolt, célirányos tenyésztői munka eredménye. Ez nagymértékben befolyásolja egy-egy fajtánál a jó fajtaspecifikus tulajdonságok rögzülését, melyeket standard előírás pontosan meghatároz minden esetben. - tudtuk meg Kovács László ebtenyésztőtől, aki több mint 25 éve foglalkozik kutyatenyésztéssel. A szakértővel való beszélgetésből kapott információk, valamint hivatalos forrásokból származó tények mentén érdekes felismerésekre bukkantunk a tenyésztés terén jelentkező tudatosság hiányával kapcsolatban. A standardnek megfelelő minőségi egyedek előállítása sokkal több humán és anyagi energia befektetést igényel, ebből adódóan jelentősen drágább az eladási áruk, mint azoknak a kutyáknak, amelyek pusztán haszonszerzés céljára születtek. Mivel a hazai kereslet, a jelen gazdasági helyzetben sajnos nagyrészt ez utóbbira fókuszál, a magyar, minőségi szaporulattal elsősorban nemzetközi piacot céloznak meg a tenyésztők, ahol még akad fizetőképes kereslet. Mindez nagymértékben rontja a hazai állományt, így itthon egy-egy fajta minőségének fennmaradása könnyen végveszélybe kerülhet, ugyanis az értékvesztett egyedek további párosításából már soha nem lehet minőségi kutya. Megoldást jelentene, ha a szabályrendszerek úgy módosulnánk, hogy a tenyésztést szakirányú képesítéshez kötik. Először is a tenyésztőnek jó vérvonalú, minőségi egyedet/egyedeket kell vásárolnia, vagy előállítania, melyek értékei jó eséllyel továbböröklődnek az utódokban. A tenyészegyed(ek) kiválasztásakor a szakember egyúttal megválasztja a fajtán belüli sajátosságokat is, melyek visszaköszönnek majd a születendő kölykökben. · A tenyészet ékkövét jelentő egyedek egészségének és minőségének megőrzése rendszeres orvosi felügyeletet és időnkénti beavatkozást igényel. Fedeztetésnél a peteérés időszakát állatorvos tudja pontosan megállapítani, ami különösen akkor fontos, ha külföldre, tehát nagy távolságra viszik fedeztetni a szukát és nem kockáztatható az időpont eltalálása. Egyes fajtáknál a tenyész szukák állatorvos levezetésével történő császármetszéssel hozzák világra utódaikat, az anya és a kölykök fokozott védelme miatt. · Amennyiben a fedező kan nem saját tulajdonban van, akkor a fedeztetés pénzbe, kiskutyába, vagy mindkettőben kerülhet. · Ildomos a tenyészállatot időről-időre bemutatni és megmérettetni kiállításokon illetve tenyésszemléken. · Nagyon fontos továbbá a tenyészállat, illetve a született alom minőségi táplálása. · Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a törzskönyvezés, a kutya oltásprogramja, mikrocsippel való ellátása, illetve szükség esetén útlevelének elkészítése mind növelik a tenyésztő költségeit, ezáltal az eladásra kerülő kutya árát is.