A kutyák fülének és farkának csonkítása már régóta a mindennapos állatorvosi gyakorlat része. Korábban lényeges volt az, hogy egy munkakutyát – feladatainak ellátása közben – ne zavarjon lógó füle vagy túl hosszú farka: fontos volt például, hogy a kotorékebeknél e testrészek ne csapjanak nagy zajt a fűben. Ma már azonban inkább az állat egészsége teszi megkerülhetetlenné a műtétet, kisebb részben pedig az esztétikai követelményeknek történő megfelelés miatt végzik el a beavatkozásokat. Különösen a kutyák farkának- és fülének műtéti levágását éri erős kritika az állatvédők részéről, akik szerint ez minden racionális szempontot nélkülöző állatkínzás. A tenyésztők és a kutya-kiállítás szervezők álláspontja szerint viszont ezek a kutyának különösebb fájdalmat nem okozó, gyors, esztétikai beavatkozások, melyeket szakszerűen és megfelelő körülmények között kizárólag állatorvosok végezhetnek el. Hol van hát az igazság? Valószínűleg valahol az arany középúton. Mint a környező országokban (pl. Ausztria, Szlovákia, Lengyelország), itthon is megengedett az ebek fülének és farkának korrekciós jellegű, műtéti eltávolítása. Ugyanakkor számos más, európai uniós államban ez az eljárás jogszabályba ütközik (pl.: Hollandia, Svédország stb.). Lássuk, mit ír erről a hatályos, magyar jogi szabályozás, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (köznapibb nevén az állatvédelmi törvény) 10. §-a: „Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás, valamint kutya esetében a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció) kivételével - nem végezhető.” Látható tehát, hogy a jogszabály éppen a tenyésztői szervezetek által fajta-követelményként meghatározott fül-és farokcsonkítás tekintetében enged kivételt a szépészeti beavatkozások általános tilalma alól. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ugyanez a törvény tiltja azt, hogy a kutyának indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozzunk. Azt kell tehát szem előtt tartanunk, hogy ebünknek – ha a fajtajelleg miatt – megengedett esztétikai műtétre van szüksége, azt csakis precíz, lekiismeretes, nagy tapasztalattal rendelkező állatorvos végezze el, a megfelelő életkorban. A gazda feladata az, hogy az operáción átesett kutyát tiszta, kényelmes, nyugodt körülmények között, szeretettel ápolja, és segítse minél előbbi felgyógyulását. A kutyák farok-és fülcsonkításának szokása a középkorra nyúlik vissza. E beavatkozásoknak ekkor még inkább „misztikus” jellege volt: sokan hitték, hogy a fül- és farokkurtítás megelőzi a veszettséget, vagy a kutyák ettől nagyobb erővel, harci kedvvel rendelkeznek majd. A későbbi korokban e beavatkozásoknak már racionális okai voltak: a munkakutyák (terelő-kotorék és őrző-védő ebek) fülét és farkát vágták le, hogy e kiálló testrészek ne akadályozzák az állatot a mozgásban. Sajnos azonban ezeket a műtéteket a megfelelő szaktudás híján, altatás, érzéstelenítés és fertőtlenítés nélkül végezték el, komoly kínokat okozva ezzel a kutyáknak. Ma már szigorúan csakis állatorvosok és csak a törvény által megengedett, szűk körben végezhetnek plasztikai operációkat, melyek nem járnak nagy fájdalommal, (legfeljebb minimális kellemetlenséggel) kedvenceink számára.