Kutyát szeretnénk. De miért? Mert elolvastuk Kántor történeteit, vagy láttuk a Lassie hazatért és Rex felügyelőt? Vagy csak a gyerek nyaggat? Ha a leendő tulajdonos kutyavásárlás előtt legalább csak egy szakkönyvet elolvasna és néhány alapvető kérdést átgondolna, jelentősen csökkenne a szaporítók bevétele és a menhelyi kutyák létszáma. Igen, mielőtt megvennénk az aluljáróban árult legszerencsétlenebb külsejű kölyköt, mert annyira édes, gondolkozzunk el a kutyatartás felelősségéről és árnyoldalairól. 1. Például a család mindegyik tagja akarja a kutyát? Vagy majd munkából jövet hazaérve nem értjük, miért rohan nyüszítve a sarokba kedvencünk, pedig mi csak a cipőnket akartuk levenni, azért emeltük fel a lábunkat? 2. Ha egyedül élünk, és nincs kivel megosztani a sétáltatás terhét, alaposan mérlegeljük időbeosztásunkat. Nem éppen állatbarát eljárás, de napi öt-hat órát még csak-csak kibír bezárva a lakásba egy megfelelően szocializált, egészséges felnőtt kutya, de ennél több már állatkínzás. Arra is gondoljunk, ha kölyökkutyát veszünk, az első néhány hétre szabadságot kell kivennünk. 3. A kutya nem dísztárgy, nem abból áll az élete, hogy eszik, alszik és háromszor tizenöt percet sétál. Foglalkoztatni és nevelni kell, különben nemcsak ő sérül lelkileg, hanem a lakás is, a lebontott, szétrágott bútorokkal együtt. Szélsőséges esetben nagytestű fajtáknál balesethez is vezethet a rosszul tartott, elhanyagolt kutya. Hamar a bíróságon köthetünk ki! 4. Van-e elég pénzünk kutyára? A vételár többszörösét fogjuk a kutya élete során kifizetni többek között az állatorvosi rendelőben, az eledelboltban, esetleg a kiállításon vagy a kozmetikusnál. Apróság, de a BKV járművein teljesárú bérletet vagy jegyet kell váltani a kutyának is. Persze hamarosan rájövünk, hogy kutyázni igazán csak autóval lehet. 5. Ha felnőtt kutyát veszünk vagy menhelyről fogadunk be, először csak próbaidőre vigyük haza a kutyát! Nem csak mendemonda, a befogadott kutyák valóban roppant hálásak gazdájuknak egész életük során. Ha ismeretlen származású, keverék kölyökkutyát veszünk magunkhoz, számítsunk arra, hogy esetleg kifejlett korában sokkal nagyobb lesz a kis kedvenc, mint ahogy terveztük. 6. Fajtaválasztás. Nemcsak környezetünk és saját magunk fizikai adottságai befolyásolják a megfelelő fajta kiválasztását, hanem lelki beállítottságunk is. Kiállításokra járva, tenyésztőkkel, gazdákkal beszélgetve, kutyás könyveket, újságokat olvasva tájékozódjunk a tetszésünket elnyert elnyert fajták viselkedéséről, tulajdonságairól, szükségleteiről! 7. Rengeteg múlik a megfelelő tenyésztő kiválasztásán. Csak olyan embertől vegyünk kölyköt, aki nemcsak a kicsiket, hanem mindegyik felnőtt kutyáját jó körülmények között tartja, és láthatóan szereti is, nemcsak haszonállatnak tekinti őket. Lelkiismeretes tenyésztő szívesen válaszol minden kérdésünkre, és indokolt esetben a tőle származó kutyát visszaveszi, mintsem hogy az sokadik tulajdonos után menhelyen vagy egy autó kereke alatt végezze. 8. Érdemes a helyi önkormányzatnál is érdeklődni az érvényben lévő, kutyatartásra vonatkozó előírásokról, rendeletekről, mielőtt hosszadalmas és kellemetlen vitákba, ne adj' isten, eljárásba keveredünk. Társasházakban sajnos a közgyűlési többség megtilthatja a kutyatartást, ezért nem árt jó viszonyban lenni a szomszédokkal.