Kutyabeszéd
Ha a kutyák beszélni tudnának, elmondhatnák, olykor mennyire kutyául érzik magukat. Vagy azért, mert az emberek félnek tőlük, agresszívnek és harapósnak mondják őket, vagy amiatt, mert félős, öreg, vagy éppen nevelhetetlen, összeférhetetlen, hiperaktív minősítéssel bélyegzik meg.
„Kezelhetetlen kutya nincs, csak meg nem értett!” – jelenti ki határozottan Joó István kutyatréner, a Cerberos Kutyaiskola alapítója. Állítását nyilván sokan kétkedve fogadják, pedig az elmúlt két év eredményei egyértelműen bizonyítják: a viselkedésproblémás, beilleszkedésre, alkalmazkodásra alkalmatlannak tartott kutyák is képesek az együttélésre, természetesen csak megfelelő csoportos tréning után. Az elmúlt tíz évben a viselkedésproblémás kutyák száma meghétszereződött, ami nem a négylábú kedvenceknek róható fel. A hiba a gazdik készülékében van, nekik kell mindenek előtt megtanulni szót érteni kutyájukkal. És itt elsősorban a – hiszen a kedvenceink nem tudnak beszélni - testbeszédre, és egyéb metakommunikációs jelekre gondoljunk.
A kutyák könnyebben értelmezhetőek, mint mi, emberek, ráadásul sosem hazudnak, hiszen nem azt közlik, ami szimpatikusnak tetszik, hanem azt, amit valójában éreznek. A legapróbb jeleket, rezdüléseket is veszik, majd azokat felerősítve visszatükrözik. Tehát a kutya azt is azonnal mutatja, ha valami baj van. Csak éppen mi elfelejtettünk odafigyelni rájuk, megfigyelni és megfejteni az okokat, és felénk érkező üzenetekből kiolvasni a problémát. - A kutyák mindig ugyanolyan módon, egyértelmű jelzésekkel adják tudtunkra, mi a bajuk, viszont mi, emberek nem mindig tudjuk dekódolni, megérteni kedvencünk felénk küldött üzeneteit. Ha agresszív, ráripakodunk, ha rosszat csinál, szintén ezt tesszük, csak éppen nem akkor, amikor vétkezett, így nem fogja érteni, miért kiabálunk vele, miért haragszunk rá éppen akkor, amikor békésen pihen.
Ugyanígy bizonytalanná teszi, ha a falkavezérnek tekintett gazdi határozatlan, döntésképtelen. Mindezek a hatások elbizonytalanítják a kutyákat, aminek a következménye, hogy nem találják a helyüket a világban, a szerepüket a családban, vagyis a falkában, és emiatt lesznek antiszociálisak. Vagyis vagy gyávák, és rettegősek, vagy támadóak, rombolóak, sok esetben morgósak, csipkedősek, harapósak. Ugyanis megfelelő falkavezér híján a kutyák vagy depresszióssá válnak, vagy agresszívek lesznek, és megpróbálják átvenni az irányító szerepet – fejti ki az ebek összeférhetetlenségének valós okait Joó István, aki húsz év kutyás tapasztalatai által fejlesztette ki egyedi nevelő módszerét.
Joó István a fél világot bejárta kutya-ügyileg, és bárhol járt, mindig tanult valami újat. Megismert máshol honos nevelési stílusokat, speciális problémakezelési- és tréningmódszereket, és találkozott mindenfajta, jelenleg honos kutyafajtával. Ismereteit, tapasztalatait összegezte, és kifejlesztette azt a fajta különleges nevelési technikát, amivel bármilyen korú, fajtájú, és bármiféle viselkedési zavarral érkező ebnél – rövidebb-hosszabb idő alatt – jelentős javulást vagy teljes „gyógyulást” érnek el. - Az elmúlt két év során több mint százötven eb és gazda fordult meg nálunk, köztük Adrian Paul angol színész és élettársa kutyáikkal, Péter Szabó Szilvia, a NOX énekesnője kedvencével, Ganxsta Zolee és felesége argentin dogjaikkal és mentő csapatukkal, Dögei Éva Szusi kutyájával, és más ismert személyiségek is. És mellettük még az a több száz kutyatulajdonos, akik gondterhelten érkeztek hozzánk, és hetek után boldogan intettek búcsút a sorstársaiknak és nekünk, trénereknek – meséli István, aki nem győzi elégszer hangsúlyozni, hogy mindig, és mindenekelőtt a gazdikat kell arra megtanítani, hogyan értsék meg kutyáikat.
A terápia csak ezután következhet, szigorúan egyedileg alakítva, hiszen kutyából és kutyabajból sem létezik két teljesen egyforma. Volt például olyan eb, amelyiket simogatás-terápiával kezeltek, míg egy másikat kizárós-módszerrel. A gyógymódok száma végtelen. - A fizikai bántalmazás tilos, a kiabálás pedig hálátlan dolog, és soha nem ér célt, hiszen nem tudjuk megfelelően időzíteni. Természetesen mi is alkalmazunk hangpofont, vagyis erőteljesen, röviden és határozottan rákiáltunk az ebre, de csak akkor, ha éppen rajtakapjuk a helytelen viselkedésen a kutyust. A megoldás kulcsa azonban nem a tüneti kezelésben rejlik, hanem a valós probléma orvoslásában. És ehhez kell a gazdiknak megtanulniuk a kedvencük nyelvét, és időben felismerniük, mi is a kutyájuk baja valójában. Csak ezzel együtt van értelme végezni olyan speciális, csoportos tréningeket, mint például a közömbösítési feladat. A sikeres rehabilitáció legfontosabb eleme a gazdik együttműködése – összegzi István. Ő már biztosan tudja, megéri a fáradságot a munka és a terápia. Hisz a végeredmény magáért beszél: a boldog kutyatulajdonos mozdulatokkal, pillantásokkal is képes szót érteni kedvenc kutyájával.
|