Nevetnek-e a kutyák?
Tudjuk mikor boldog, szomorú vagy ijedt a kutyánk, de vajon nevetni tud-e? Charles Darwin szerint igen...
Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja felvetette ezt a kérdést az 1872-ben megjelent "Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál" c. könyvében. Megjegyezte hogy "a felső ajak visszahúzódik a vigyorgás közben, úgy, mint morgás közben, tehát a szemfogak kilátszanak...de az állat általános megjelenése világosan mutatja hogy dühöt nem érez."
Mindig kockázatos kedvenceinket emberi tulajdonságokkal felruházni. Például téves az a feltevés, hogy a kutya bűnös kinézete válasz arra, ha éppen levert egy felbecsülhetetlen értékű Ming-dinasztia korabeli vázát. Fogalma sincs arról hogy valami rosszat tett; ő csak azt tudja hogy mérges vagy, és kétségbeesetten igyekszik elnyerni a tetszésedet. Egy nevadai kutató úgy véli, hogy talált egy módot, amivel bebizonyíthatja, hogy a ziháló, egzaltált kutyák játék közben tulajdonképpen nevetnek. Patricia Simonet egy kutatócsoporttal parabola-mikrofonok segítségével parkbeli kutyák hangjait regisztrálta. A ziháló, izgatott lihegést később lejátszották egy megfigyelő-szobában. A kutyák felvettek egy játékot, és odaügettek vele egy személyhez, vagy egy másik kutyához (attól függően ki volt a szobában). A ziháló kilégzést más frekvenciájúnak találták, mint a normális, erőfeszítéstől származó lihegést. A kutyáknak sokkal jobb hallásuk van, mint az embereknek, ezért feltételezik, hogy észlelik a különbséget, és reagálnak rá. Azonban azt, hogy a kutyák ténylegesen nevetnek-e, még nem lehet tudni. A lényeg úgyis az, hogy az örömteli fény a kutya szemében, a lelkes játszadozás és a boldog ugatás azt jelzi: "Jól érzem magam!"
|