A kakievés (koprofágia) egy természetes viselkedés a kutyáknál, de undorító. Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a kutyák híresek a komplex ízvilágukról. A száraz ürülék egy különlegesen csábító rágcsálnivaló. A kiskutyák a leghíresebbek erről a szokásukról, kicsi korban még nem nehéz őket leszoktatni erről, viszont ha túllépték az egy éves kort, akkor nem lesz túl könnyű feladat. A kutyák szeretik felfedezni a környezetüket, és minden potenciális ételforrást, ez a kiskutyák esetében még jobban kihagysúlyozódik. A szuka kutyák például kötelességüknek érzik feltakarítani a végterméket a kölykök után. Ugyanakkor, a legtöbb kutya késztetést érez arra, hogy a területét tisztán tartsa, főleg egy olyan eset után, amikor kikapott, mert nem jó helyre végezte el a dolgát. Egy táplálékban szegény étrend, vagy egy olyan kutyaeledel, amelyet a gyomra nem tud könnyen megemészteni, arra késztetheti, hogy másodjára is megpróbálkozzon az elfogyasztásával. Egy olyan háztartásban ahol macska is van, ennek az ürülékét is megeheti, mivel ez sokkal ízletesebb, mint saját végterméke. Ugyanakkor a macska ürüléke több proteint tartalmaz, mint a kutyaeledel, magyarul: táplálóbb. Az egész az emberi értékrend körül forog, mivel mi gusztustalannak tartjuk ezt a szokást. Egyébként normális esetben nem veszélyes. A legtöbb gazdi betegségektől, fertőzésektől tart, de az egészséges, beoltott kutyák nincsenek veszélynek kitéve. Bár néhány gilisztafélét tartalmazhat az ürülék, ezek elpusztulnak a kötelező éves oltások beadásával, és ennek a veszélye akkor is fennáll, ha kedvenced csak szaglászik vagy kóstolgat. Minden esetben, a kísértés csökkentése a legjobb módszer. Takarítsd a kertet gyakran, tartsd kedvenced rövid pórázon ha parkban sétáltatod, és tedd számára elérhetetlen helyre a macskapiszkot. Általában egy magas tápértékű, jó minőségű étel választása megoldja a problémát. Az üzletekben kapható speciális adalékok által nem lesz oly ízletes számára az ürülék. Egyesek szerint egy teáskanál spenót is megteszi a hatását. Vannak akik csípőspaprikát tesznek az udvaron díszelgő kutyakakira (nem az ételbe!), de a kutya azt is könnyen kiszagolhatja, hogy melyik csípős és melyik nem, illetve ha elég ravasz, miután elvégezte a dolgát, rögtön meg is eszi, ezért soha nem fog arra sor kerülni, hogy csípőspaprikát tegyél a kutyagumira. Természetesen az állatorvosod is nyújthat némi segítséget, hozzá is fordulhatsz ezzel a problémával. Ha szeretnéd betanítani kedvenced, soha ne szidd össze, amikor a dolgát nem a megfelelő helyre végzi! Vidd el egy másik helyre, és dicsérd meg ha oda kakil! Ne dorgáld meg, ha megeszi az ürülékét! Mindig jusson eszedbe, hogy kutya egy számára természetes dolgot csinál, és ezt ő egy nagyon fincsi falatnak találja! A büntetés nem mindíg célravezető. Ha mag akarod nevelni a kutyust, a legfontosabb, hogy megjutalmazd a helyes cselekedetért.