A pyometra, vagyis a méh gennytömlővé alakulása nem önálló betegség, számos más betegség szövődményeként jelentkezik. Valamennyi alapbetegségre jellemző, hogy megakadályozzák a méhben termelődő váladék távozását. Nagyon veszélyes és gyakori betegség, tünetei a hozzá nem értők számára csak akkor láthatóak, amikor már kialakult a genny a szövetekben. Ha a fertőzés nincs kezelve, az állat halálához vezethet. Néhány orvos a cicáknál és a kutyáknál a pyometrát az emberek vakbeléhez hasonlítja, mivel mindkét betegség az alhasi részt érinti. Mielőtt leírnánk ennek a betegségnek az okait és kezelési módját, arról kell beszélnünk hol jelenik meg. A négylábú nőstény nemi szervei a következők: szeméremtest, vaginális előtér, vagina, méhnyak, méh, méh kürt, petevezeték, petefészek. A pyometra az a betegség, amely a méh belső részén, a szövet szintjén jelenik meg, amely a méhet a terhességre készíti fel. A hőhullámok ideje alatt különböző normális hormonális változások történnek. Az ivarzás alatt és után a progeszteron szint nagyon magas, mely a szövet megvastagodásához vezet. Problémák akkor adódnak, amikor a terhesség néhány egymást követő ciklusa késik, mivel a méhszövet egyre vastagodik, később így cisztává alakulva. Az állatnak nincs étvágya, láz jelentkezik, depresszió, a hasa megduzzadt (ha a méhnyak zárva van), sok vizet iszik, folyadékot, gennyet váladékozik (amikor a méhnyak nyitva van), nehézségek vizeléskor, hányás, hasmenés. Sajnálatos módon a felgyülemlett folyadék kedvező feltételt nyújt a baktériumok kialakulásának és még veszélyesebb, ha nyitott méhnyaki fertőzésről van szó. Leginkább az idősebb nőstények hajlamosabbak a pyometrára, főleg ha több éven, vagy ivarzáson át nem estek teherbe. Általában a fertőzés 1-2 hónappal az ivarzás után jelentkezik. Ha az állat nem volt ivartalanítva, sok vizet iszik, nincs kedve játszani és gyanús váladékozást veszünk észre a nemi szerve körül, sürgősen vigyük állatorvoshoz. Minél hamarabb van diagnosztizálják, annál nagyobb az esélye arra, hogy megszabaduljon ettől a veszélyes fertőzéstől. Egy szigorú vizsgálat és ultrahang után az orvos világosan meg tudja állapítani, hogy pyometráról van-e szó, vagy sem. A méh és a petefészek eltávolítása. Vannak orvosok akik, ivartalanításkor csak a petefészket távolítják el, de sajnos az újabb fertőzések és ciszták veszélye továbbra is fenn áll. A méh eltávolítása esetében a nősténynek nem lehetnek többé kölykei, viszont továbbra is lesznek hőhullámai. A legbiztosabb és legajánlottabb módszer, az ovariohysterectomia. Az operáció során a méhet és a petefészket is eltávolítják. Természetesen azoknál a nőstényeknél, amelyeket tenyésztésre használnak, léteznek más megoldások is. A prostaglandin kezelés az egyike ezeknek. Ezek a hormonok lecsökkentik a progeszteron szintet a vérben, görcsbe rántják a méhet, hogy eltávolítsák a gennyet és a baktériumokat. De tudni kell, hogy nem mindig hatásosak, és nem ajánlott súlyos esetekben sem. Zárt méhnyaki pyometra esetében nagy a lehetősége annak, hogy a genny visszafolyik a hasüregbe, a statisztikáknak megfelelően a kezeléseknek ekkor átlagosan 20-40%-ban van sikerük. Megjelenhetnek olyan mellékhatások is, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.