|
Ebrendészeti hozzájárulás
A törvény szerint az önkormányzatok a kutyák után ebrendészeti hozzájárulást (közkeletű néven ebadót) szedhetnek, amelynek maximális összege 6000 forint, veszélyes kutya esetén 20 000 Ft évente. A kutyatartók adatait háromévente összeírják és nyilvántartják. Az ebadót az állat oltási könyvbe bejegyzett tulajdonosa a tárgyév első napján köteles megfizetni. A törvény előírja, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás összegét az önkormányzat köteles állat-egészségügyi, állatjóléti célokra fordítani.
Az ebadó alól mentesülnek:
az ivartalanított,
a chipezett és regisztrált,
az őshonos magyar fajtaként törzskönyvezett, magas genetikai értéket képviselő állatok,
a törvényben felsorolt segítő és munkakutyák, és
a menhelyről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák után.
Az ivartalanított, illetve a chipezett kutyák adómentességet élveznek, előbbivel a felelőtlen szaporítás megakadályozása a cél, utóbbival a kutyák beazonosíthatóvá válása. Így a kutya elvesztés esetén visszajuttatható a gazdához, ha pedig utcára teszi a kutyát, vagy az állat megtámad valakit, könnyen megtalálják a felelőst.A rendeletalkotók reményei szerint ez hosszú távon hozzájárulhat a kutyatartási kultúra javulásához, mivel az emberekben tudatosul, hogy a kutyatartás pénzbe kerül.
A tapasztalatok szerint az ebadótól való félelem miatt egyre többen próbálják meg a kedvencüket menhelyen elhelyezni, illetve megnőtt a kóbor kutyák száma is. Szita Károly, Kaposvár polgármestere további terheket róna a kutyatartókra. Debrecen önkormányzata szerint a beszedéssel járó kötelezettségek teljesítésére az ebadó összege nem elegendő. Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke ebben a formában ellenzi az ebadó bevezetését, mivel már az ebadó hírére is sok gazda igyekszik megszabadulni kutyájától.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
